Törökországban a videojátékosok élete nem volt mindig játék és mese. A 2000-es évek elején a török játékosok vadásztak a népszerű játékok illegális másolataira, mivel a nagy kiadók figyelmen kívül hagyták a termékeik után sóvárgó, szenvedélyes játékosbázis igényeit. A legújabb játékokra vadászó játékosok között volt Hasan Colakoglu is. Manapság ő a Riot nemzetközi alelnöke, aki az összetartó közösségek kiépítésén dolgozik a játékélmény helyi igényekre szabása révén. 2003-ban azonban azon számos török játékos egyike volt, akik jobb játékélményre vágytak. Amikor belefáradt a keresésbe, eltökélte, hogy saját maga fog megoldást találni. 

„A karrieremet a török játékosok helyzete javításának szerettem volna szentelni – fogalmazott Hasan. – Ezzel a céllal jött létre az Avaturk, az első startupcégem. Dobozos játékokat forgalmaztunk, és működtettünk néhány versenyjáték-kiszolgálót is, olyan játékokkal, mint az Unreal Tournament, a Counter-Strike vagy a FIFA. Ezután partnerségre léptünk a koreai World Cyber Gamesszel, akik az e-sportok legkorábbi szervezői voltak.” 

Abban az időben a versenyjáték még csak rétegsport volt. 2005-re elfogyott a pénz, és Hasan cége lehúzta a rolót. A küldetése azonban nem változott. Miközben Hasan a következő lépésen gondolkodott, eljutott hozzá a hír, hogy a játékosok egyik kedvenc kiadója Törökországba jön. 

„Megtudtam, hogy a Nintendo forgalmazóirodát nyit Törökországban – mesélte Hasan. – A Nintendo országos vezetője lettem abban az időben, amit én csak a Nintendo aranykorának hívok. Kiadtuk a DS-t és a 3DS-t, meg egy csomó remek játékot. Jó móka volt. A szívem azonban mindig a számítógépes versenyjátékokhoz húzott.” 

A konzolőrület csúcsán a Riot üzleti modellje kissé furcsának tűnt. Az, hogy náluk egyetlen ingyenes, csak számítógépen elérhető játék, a League of Legends került a középpontba, szembe ment a hagyományos videojátékos modellel. Hasant azonban pontosan ez a fajta játék érdekelte. 

„2011-ben találkoztam Nicolóval, miután olvastam a Riot egyre nagyobb sikereiről – folytatta Hasan. – Egyszerűen kértem egy kiadói licencet, hogy elhozhassam a LoL-t Törökországba. Erre azt a választ kaptam, hogy a Riot nem ad ki licencet, legfeljebb különleges körülmények között. Nicolo azonban azt is hozzátette, hogy ha érdekel a játék, ők épp törökországi munkatársakat keresnek.” 

Egy hosszadalmas interjúzási folyamat után – ami a következő évtizedben sem változott a Riotnál – Hasan a Riot első törökországi munkatársaként csatlakozott a csapathoz. Akkoriban a Riotnál összesen körülbelül 400-an dolgoztak. Ma a vállalatnak legalább 4000 alkalmazottja van, és több mint 20 irodát működtet szerte a világon. Hasan a Riot hatodik irodáját nyitotta meg 2012-ben Isztambulban.

„A játék honosítására, fordítására összpontosítottam, hogy a török játékosok a lehető legjobb szolgáltatást kapják – idézte fel Hasan. – Ez akkoriban ilyen formában egyszerűen nem létezett. A játékosok számára ez teljesen más volt, mint amihez hozzászoktak, és ennek meg is lett az eredménye. A játék népszerűsége gyorsan nőtt, és hamar az élre tört Törökországban, az e-sport terén pedig vezető lett.” 

A Riot Törökországért felelős vezetőjeként Hasan azt az élményt szerette volna megteremteni, amire játékosként maga is vágyott. Ahhoz azonban, hogy megismerje, mik a játékosok tapasztalatai, szokatlan stratégiához folyamodott. 

„A League of Legends 2012-es törökországi elindulása előtt olyan ötletem támadt, hogy ne alkalmazzunk külső játékostámogatási munkatársakat – mondta nevetve Hasan. – Azt mondtam, hogy van 30 Riot-munkatársunk, és azt szeretném, ha mindannyian jobban megismernénk a játékosok tapasztalatait. Ezért a napi feladatokon kívül mindenkinek 20–30 játékostámogatási kérelmet is meg kellett válaszolnia. Akkoriban a szerverátviteltől a törvényszéki rendszer ügyeiig minden problémával mi foglalkoztunk. Szerintem ezt soha, senki nem próbálta ki újra a Riot történetében, nem véletlenül.”

 

 

Miközben a csapat első kézből tapasztalhatta meg a kijelölt játékostámogatási munkatársak szerepének fontosságát, a kísérlet valóban értékes betekintést nyújtott abba, hogy a League of Legends törökországi megjelenésekor a játékosok milyen élményeket szereztek a játékban. Hasan egyszemélyes irodájából a kezdetekkor 30, majd később 60 munkatársat foglalkoztató csapat lett. Ezzel párhuzamosan azonban a Riot is növekedett. Ezért a cég és a játékosbázis gyarapodása miatt változásokra volt szükség. 

2016-ban Hasan átköltözött a cég Los Angeles-i központjába, ahol a feltörekvő piacokért felelős igazgató lett. A feltörekvő piacok közé Brazíliától Törökországon és Oroszországon át Mexikóig minden beletartozott. Bár ezek az országok eltérő kultúrákat és közösségeket képviselnek, a játékosélmény mindenhol elég hasonlóan alakult. 

„Végső soron a játékosok mindenhol ugyanolyanok. Vannak ugyan nyelvi, illetve olykor kormányzati kihívások, de ha jobban belegondolunk, egy vietnámi vagy egy török internetkávézóban ülő játékos gyakorlatilag ugyanazt a játékélményt tapasztalja meg” – fejtette ki Hasan. 

Azt tűzte ki célul tehát, hogy a Riot nemzetközi irodái hatékonyan tudjanak együttműködni. Ehhez meg kellett osztaniuk a saját tapasztalataikat. Illetve több támogatást kellett kapniuk a központi irodától. 

„Kezdetben az egyes országokban található irodák elég függetlenül működtek – idézte fel Hasan. – Maguknak kellett kitalálniuk, hogyan építsék fel a működésüket a saját területükön. Ezért arra kellett rájönnünk, hogyan lehet hatékonyan központosítani a funkciókat, hogy a globális csapat több értéket tudjon teremteni, mint a helyiek. Ez tehermentesíti a helyi csapatokat, így ők kifejezetten az adott régió játékosaival és a kapcsolatépítéssel foglalkozhatnak helyi megmozdulások szervezése útján.” 

A Riot vezetőségében olyanok ülnek, akik korábban egy adott országért feleltek. Hasan Törökországból jött. Hannes Seifert, a korábbi németországi iroda vezetője ma az európai műveleti vezető. Lorena Batarse korábban Latin-Amerikával foglalkozott, most egész Amerikára vonatkozóan ő irányítja a kiadást. Alex Kraynov, az egykori oroszországi vezető az APAC régióbeli kiadásért felel.

Az országszintű vezetők az egyik legfontosabb szerepet töltik be a Riotnál. Közvetlenül ők felelnek számos különböző területért, az e-sportoktól kezdve a kormányzati kapcsolatokon át a partnerkapcsolatok ápolásáig. A saját régiójukban ők képviselik a játékosokat a Riot többi része felé, közvetítik a játékosok tapasztalatait, illetve az igényeiket arra vonatkozóan, hogy a játékokat hogyan lehetne még élvezetesebbé tenni. 

Azóta, hogy Hasan az országáért felelős vezető volt, a szerepkör annyiban változott, hogy a vezetők valóban az adott régió játékosai számára fontos dolgokra összpontosíthatnak.

„Törökországban 60 fővel működtettük a League of Legendset – mondta Hasan. – Az országért felelős jelenlegi vezető, Erdinc Iyikul csapata körülbelül 15 Riot-munkatársból áll, akik 5 játékkal és az én időmhöz képest nagyjából háromszor annyi játékossal foglalkoznak. Ez azért lehetséges, mert a vállalat működésének átalakulása révén bizonyos terhek lekerültek az országos vezetők válláról, és már nem kell a játék összes aspektusával foglalkozniuk. A növekedéssel együtt a változásra is szükség volt, hogy az egyes helyi irodák vezetőinek ne kelljen a helyi játékosközösség kárára áldozatot hozniuk.” 

Ezzel együtt még mindig rengeteg a tennivaló. A játékok és szórakoztatóipari termékek egyre gyarapodó tárházával a hátunk mögött tovább kell fejlesztenünk kiadási tevékenységünket, hogy minden játékosnak a lehető legjobb játékélményben lehessen része. Ez azt jelenti, hogy minden irodánk tárt karokkal várja az új, lelkes Riot-munkatársakat. Vagyis új irodákat nyitunk, hogy a Riot munkatársai még közelebb lehessenek az egyes régiók játékosaihoz. Mindezek miatt pedig módosítani kell a vállalatunk működését, hogy minden iroda, legyen az Törökországban, Brazíliában, Japánban vagy bárhol máshol a világon, közösen dolgozzon azon, hogy mindig, mindenhol a játékosok által megtapasztalt játékélmény legyen az első.